Tisztelt Látogató!
„Az emberi szolidaritás útja a szolgálat útja; és az igazi szolgálat önzetlen szeretetet jelent”
II. János Pál pápának a Katolikus Karitász tagjai előtt mondott szavai híven fejezik ki a karitatív szervezetek küldetését, melyet évtizedek óta teljesítenek Magyarországon. A vörös iszap katasztrófa, az elmúlt évek árvizei, a kárpátaljai magyarság nehéz helyzete vagy a világ más tájait sújtó természeti csapások minden alkalommal megmutatták a magyarság segítőkészségét. 2010 őszén – a tíz halottat követelő vörös iszap katasztrófát követően – merült fel először, hogy össze kell fogni a legnagyobb segélyszervezetek munkáját.
A cél az, hogy a szervezetek a legnagyobb segítséget nyújthassák a bajbajutottaknak és a magyar emberek anyagi támogatása, önkéntes munkája a leghatékonyabban érvényesüljön. A Karitatív Tanács tagjai ezért, ha a rendkívüli helyzet megköveteli, megosztják a feladatokat, közös adományvonalat működtetnek vagy mint legutóbb a migránsválság alkalmával történt, más-más határállomáson végezték feladataikat. Az elmúlt évek közös munkája során a Tanács túllépett korábbi alaptevékenységén – a lefoglalt vámáruk karitatív célú felhasználásának koordinálásán – és az elmúlt időszakhoz hasonlóan a jövőben is motorja és szervezője lesz a magyarság részéről megnyilvánuló segítő szándéknak. Így továbbra is azok a szervezetek jutnak el a rászorulókhoz, melyek a legnagyobb tapasztalattal rendelkeznek és legkönnyebben érik el rászoruló embertársainkat. Ezzel a honlappal szeretnénk biztosítani a karitatív szervezetek gyors elérését, minél szélesebb körben megismertetni a segítségnyújtás lehetőségeit és aktuális információkat kínálni azok számára, akik munkájukkal vagy adományaikkal támogatnák a bajbajutottakat.
A keresztény tanítás mindenki számára útmutatást ad, amikor meghatározza az irgalmasság cselekedeteinek főbb területeit: az éhezőknek ételt adni, a szomjazóknak italt adni, a ruhátlanokat felruházni, az utasoknak szállást adni, a betegeket látogatni; a tudatlanokat tanítani, a szomorúakat vigasztalni, másokat türelemmel elviselni, élőkért, holtakért imádkozni. Azt kívánom, hogy találják meg a segítségnyújtásnak azt a területét, amelyen a legtöbbet tudnak tenni a rászorulókért.
Köszönöm a karitatív szervezetek együttműködését és a több százezer támogató önzetlen segítségét, adományát!
Üdvözlettel:
Soltész Miklós
a Karitatív Tanács elnöke